történetünk
A szarvasi Vadászkürt története nem a második világháború után kezdődött. A Deák Ferenc utcai ház falai között közel másfél évszázada szolgálják a vendégeket: a hajdani italmérésből előbb fogadó és étterem, majd a város társasági életének egyik ismert helyszíne lett. A tulajdonosok és a korszakok változtak, de a név, a vendéglátás és a helyhez kötődő emlékezet fennmaradt.
A Túzok utcai mérés
A történeti források szerint az 1880-as években a mai vendéglő helyén már biztosan működött egy mérés. A hivatalos engedélyek és adó-összeírások a Túzok utcában — a mai Deák Ferenc utcában — bormérési engedéllyel rendelkező házként tartották számon az épületet.
A környék akkor Szarvas hagyományos iparos- és kereskedőnegyede volt. Az utcafronti helyiség nem nagy kocsmaként működött, hanem egyszerű népivóként: a környék lakói és gazdái bort, valamint más kimért italokat vásároltak itt. A helynek még nem volt önálló cégneve; a szarvasiak egyszerűen Túzok utcai mérésként emlegették.
A mérésből vendéglő születik
A 20. század elején már pontosabb adatok rajzolják ki az intézmény történetét. A helyi sajtóban 1909 körül rendszeresen feltűnt Cseh József vendéglős neve, aki a település társasági és jótékonysági életét is támogatta.
Cseh József a századforduló utáni átalakítások során a szerény mérést polgárias vendéglővé fejlesztette. Ekkor honosodott meg a Vadászkürt név, amely rövid idő alatt összeforrt az épülettel.
Az 1910-es évekre a „Cseh-féle vendéglőként” is ismert ház már hivatalosan a „Vadászkürt szálloda és vendéglő” nevet viselte. Korabeli képeslapok és hirdetések ajánlott fogadóként és étteremként mutatták be, ahol helyiek, kereskedők és átutazók egyaránt megfordultak.
Habsburg Birodalom - Kataszteri térképek (XIX. század)
A békebeli Szarvas találkozóhelye
Az 1910-es és 1920-as években a Vadászkürt jóval több volt étteremnél. Nagyterme és udvara báloknak, zártkörű táncmulatságoknak, egyleti összejöveteleknek, esküvőknek és családi ünnepeknek adott otthont. A fennmaradt meghívók és képeslapok arról tanúskodnak, hogy a szarvasi polgárság és a környékbeliek fontos társasági központként tekintettek rá.
A vendéglő hírnevét a konyha is erősítette. Hirdetései frissen csapolt kőbányai sört, helyi és alföldi borokat, valamint vásári és ünnepi fogásokat kínáltak. A csirkepaprikás, a töltött káposzta és a házias ételek már ekkor a kínálat meghatározó részei voltak.
Cseh József nemcsak vendéglősként, hanem a város megbecsült polgáraként is jelen volt Szarvas életében. Adófizetése révén a nagyközség virilistái közé tartozott, rendszeresen támogatta a jótékonysági kezdeményezéseket, és vendéglője közéleti eseményeknek is helyet adott. Képviselőjelöltek látogatásai után itt tartottak társasvacsorákat, miközben a nőegylet és az iparos ifjúság rendezvényei is visszatérően megtöltötték a termeket.
Háborúk és változó idők
Az első világháború 1914-ben egyik napról a másikra vetett véget a fényes bálok világának. Az élelmiszerhiány, a hatósági árak és a jegyrendszer a Vadászkürt mindennapjait is átformálta: húsmentes napokat vezettek be, a megszokott italok beszerzése nehézzé vált, a szállodai rész pedig időnként frontra induló vagy onnan visszatérő katonáknak adott átmeneti szállást.
A nehéz évek ellenére a vendéglő megőrizte szerepét. A két világháború között továbbra is Vadászkürt szálloda és vendéglő néven fogadta a helyieket és az utazókat. Cseh József feleségével, Piros Irénnel az épületben élt, és az 1940-es évek végéig vezette az üzletet.
Államosítás, de tovább élő név
A második világháború utáni politikai fordulat a Vadászkürt sorsát is gyökeresen megváltoztatta. Az 1940-es évek végén a magánvendéglőt elvették a Cseh családtól, és állami vendéglátóipari irányítás alá helyezték. Cseh Józsefet politikai okokból két év börtönre ítélték.
Az államosítás azonban nem tudta eltörölni a hely emlékezetét. A Vadászkürt név addigra annyira beépült a szarvasi köztudatba, hogy az étterem a szocializmus évtizedeiben is ezen a néven működött tovább.
Újra családi kézben
A rendszerváltást követő privatizációval a Vadászkürt visszatért a családi működéshez. A vendéglő ma a Darida család tulajdonában és vezetésével várja vendégeit Szarvason, a Deák Ferenc utca 9. szám alatt.
A ház ma is őrzi a békebeli vendégszeretet eszményét és az alföldi konyha karakterét. Házias magyaros fogásai, bográcsos ételei, köztük a birka- és pacalpörkölt, ugyanahhoz a hagyományhoz kapcsolják a jelent, amely egykor a Túzok utcai kis mérésben kezdődött. Így vált a Vadászkürt Szarvas egyik legrégebbi, ma is működő vendéglőjévé.
Idővonal
1880-as évek
A mai Vadászkürt helyén már működik a Túzok utcai mérés.
1900-as évek eleje
Cseh József polgárias vendéglővé alakítja a helyet; meghonosodik a Vadászkürt név.
1910-es évek
A ház „Vadászkürt szálloda és vendéglő” néven ismert fogadóvá, étteremmé és társasági központtá válik.
1914-1918
A világháború idején korlátozások, hiány és katonai szállások alakítja át a működést.
1920-as, 1930-as évek
A vendéglő bálok, esküvők, családi események és közéleti találkozók kedvelt helyszíne.
1940-es évek vége
Az üzletet államosítják, a Cseh család működtetése véget ér.
A szocializmus évtizedei
Állami irányítás alatt, de továbbra is Vadászkürt néven működik.
A rendszerváltás után
A vendéglő ismét családi kézbe kerül.
Napjainkban
A Darida család vezetésével őrzi a történelmi helyszínt, a vendégszeretetet és az alföldi ízeket.